Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTLTÖ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK 1 15 helyzet, minthogy a bíróság a magánvádas ügyben a magánvádlónak erre irányuló indítványa nélkül is alkalmazhatja a Be. 351. §-ának (1) bekezdését. Ezért - a törvénnyel összhangban álló jogértelmezés szerint - a magánvádlóra a Be. 353. §-ának (2) bekezdésében foglalt korlátozás nem hat ki. Ezt a jogértelmezést támasztja alá az is, hogy a törvény - meghatározott kérdésekben - a magánfélnek és egyéb érdekeltnek, tehát olyan személyeknek is korlátozás nélkül biztosítja a tárgyalás kéréséhez való jogát, akinek büntetőeljárási jogosítványai nem érik el a magánvádlóét. BK 163. Az előterjesztett polgári jogi igény érvényesítésének egyéb törvényes útra utasítása esetén az erre vonalközé) határozat közlésétől <kihirdetésétől, illetőleg kézbesítésétől) kell számítani a Be. 107. jv­ának d) pontjában irt azt a hatvannapos határidőt, amely alatt az ügyész vagy a magáidéi - a zár alá vétel jeloldásának terhe mellett - az igény érvényesítését igazolni köteles. A Be. 107. §-ának d) pontjában foglalt rendelkezés szerint abban az esetben, ha a bíróság az előterjesztett polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja [Be. 215. § (1) bek. máso­dik mondata, illetőleg a Be. 265. § (1) bek. második mondata], az ügyészre, illetőleg a magánfélre az a kötelezettség hárul, hogy a bíróságnál hatvan napon belül igazolja az igényének érvényesítését. Ennek elmulasztása esetén a zár alá vételt fel kell oldani. A büntetőeljárási törvény nem tartalmaz külön rendelkezést arra vonatkozólag, hogy a szóban levő hatvannapos határidőt mely ponttól kell számítani. A Be. 116. §-ának (3) bekezdése - mely a büntetőeljárás során hozott határozatok közlésének általános szabályait tartalmazza - úgy rendelkezik, hogy a határozatot mindazokkal közölni kell, akikre nézve az rendelkezést tartalmaz. A törvény külön kiemeli, hogy a tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása körében hozott határozatok kivételével a határozatot az ügyésszel is közölni kell [Be. 166. § (1) bek.]. A jogszabály a határozat közlésének két módját ismeri, az történhet a) szóban vagy b) kézbesítés útján. a) A bírósági határozat szóbeli közlése kihirdetés útján történik, ez a tárgyaláson jelen lévőkkel való közlés általános szabálya [Be. 116. § (3) bek.]. A határozat szóbeli közlése általában feleslegessé teszi a határozat későbbi kézbesítését. Ez alól kivétel, hogy az ügydöntő bírósági határozat rendelkező részét a vádlottnak akkor is kézbesíteni kell, ha azt vele kihirdetés útján már közölték, ha pedig az ilyen határozat ellen fellebbezést jelentettek be, a vádlottnak és a védőnek, továbbá a fellebbezőnek az indokolást is tartalmazó példányt kell kézbesíteni. Egyéb esetekben (fellebbezés hiányában) a vádlottnak és a védőnek csak akkor kell kézbesíteni az indokolást is tartalmazó határozatkiadmányt, ha a szóbeli kihirdetéskor ezt kifejezetten kéri [Be. 166. § (2) bek.]. b) Mindazokkal, akik az ügydöntő bírósági határozat kihirdetésekor a tárgyaláson nem voltakjelen, a határozatot kézbesítés útján kell közölni [Be. 116. § (3) bek.]. A Be. 267. §-ának (2) bekezdése szerint a másodfokú bírósági határozat kézbesítéséről is az elsőfokú bíróság gondoskodik. Minthogy az előterjesztett polgári jogi igénynek egyéb törvényes útra utasítása ügydöntő bírósági határozat, a polgári jogi igény előterjesztésére jogosult ügyész és magánfél a határozat kihirdetésétől, ha pedig a tárgyaláson nem voltjelen, a határozatnak részükre történő kézbesítése napjától számított hatvan napon belül kötelesek a büntetőbíróság előtt igazolni az igény érvényesítését. A Pp. 121. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint a keresetlevélnek tartalmi kelléke, hogy az érvényesíteni kívánt jogot az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak a leírásával adják elő. A büntetőügy bonyolultsága, a határozat nagy terjedelme miatt vagy egyéb okból kivételesen előadódhat, hogy a határozat kihirdetése és kézbesítése között a Be. 107. §-ának d) pontjában írt hatvan napnál hosszabb idő telik el, ezért a keresetlevél elkészítéséhez nem áll rendelkezésre a büntetőügyben hozott és indokolást is tartalmazó határozatkiadmány. Mindez azonban nem akadálya a polgári jogi igény egyéb törvényes úton történő érvényesítésének, a Pp. rendelkezései ugyanis lehetőséget adnak a keresetlevél hiányainak pótlására (Pp. 95. §), illetőleg a kereset megváltoztatására (Pp. 146. §).

Next

/
Oldalképek
Tartalom