Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

mazása során mindenkor a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni. Nyilvánvaló, hogy az idézett, a per érdemi megítélésére vonatkozó anyagi jogi szabály eljárásjogi kötelezettséget is kimond, ami az által valósítandó meg, hogy a bíróság a pervezetésben, a bizonyítási cselekmények során, majd a bizonyítékok értékelése körében kiemelt szempontként kezeli a kiskorú gyermek érdekeit. A Csjt. 1. §-a (2) bekezdésének ilyen értelmezése felel meg az Alkotmány 67. §-ának (1) bekezdésében írt gyermeki jogok érvényesítésének, továbbá a New York-i Gyermekjogi Egyezmény 3. cikkében foglalt annak a kötelezettségnek, hogy a hatóságok a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenekfelett álló érdekét veszik figyelembe elsősorban. A Csjt. 18. §-ának (3) bekezdése az igényérvényesítést korlátozza, amikor úgy rendelkezik, hogy a felek tartós jogviszonyát rendező egyezség megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül a bíróságtól - az egyéb törvényes feltételek megléte esetén is - csak akkor lehet kérni, ha az a felek kiskorú gyermekének érdekét szolgálja, illetve a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét súlyosan sérti. Nem kétséges, hogy a gyermek elhelyezése a felek tartós jogviszonyát rendező egyezségnek minősül; megváltoztatásának feltételeit tehát a bíróság akkor is a Csjt. 18. § (3) bekezdésében írott többletfeltételek alapján vizsgálja, ha döntését később hozza meg (BH 1998/3.132.). A Csjt. 72/A. §-ának (4) bekezdése kiemelten is előírja, hogy a gyermek elhelyezése érdekében azonnali intézkedésre van szükség, a bíróság soron kívül, ideiglenes intézkedéssel határoz. Gyermek elhelyezésével összefüggő perekben az ideiglenes intézkedés meghozatala iránti kérelem előterjesztése igen 89