Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet annak helyes indokaira utalva helybenhagyta, és a döntéssel a felülvizsgálati eljárás keretében a Legfelsőbb Bíróság szintén egyetértett (Pfv. II. 22 271/ 1994.). Minthogy a körülmények lényeges változását minden esetben a gyermek érdeke szempontjából kell vizsgálni, az elhelyezés megváltoztatása során is kiemelkedő szempont marad az állandóság követelménye. A korábbi környezet változatlan megfelelőségével indokolta a bíróság a gyermekelhelyezés megváltoztatására irányuló kereset elutasítását, amikor rámutatott, hogy a másodfokú bíróság az elhelyezés szempontjai közül az állandóság követelményét, valamint azt emelte ki, hogy a gyermek elhelyezésénél irányadó körülményekhez képest a megváltoztatást indokló változás nem következett be. Az, hogy az alperes a munkavégzése során időnként távol van, lényeges körülményként nem értékelhető. A pszichológus szakértőnek az a véleménye, hogy a gyermek az anyához is erősen kötődik, azt támasztja alá, hogy az alperes a gyermek és az anya közti kapcsolatot kifogástalanul biztosítja és ezzel a két testvér összetartozásnak kialakulását is elősegíti (Pfv. II. 21 327/ 1994.). Változatlan megítélés alá esik, hogy a gyermekekkel szemben meg nem engedhető testi fenyítés, durva, goromba bánásmód veszélyeztetettségre utal. Ilyenkor a gyermek elhelyezésének megváltoztatása feltétlenül indokolt (PJD X. 368.; BH 1984/9. 150.). Gyakoriságánál fogva a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt indított perekben folytatott bírói gyakorlat súlyos következményeket alkalmaz, és a gondozó szülő alkalmatlanságát is megállapító következtetéseket von le abból, ha a gyermeket nevelő szülő a gyermeket a másik szülő ellen hangolja, az állandó együttéléssel járó lehetőségét arra használja fel, hogy a gyermeket a másik szülővel szemben befolyásolja, a saját érzelmeit a gyermekre vetítve őt közvetlen élményanyag hiányában is úgy irányítja, hogy a gyermek a 83