Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

Az elhelyezést befolyásoló tényezők fenti részletezésével, az azokkal összefüggő jogesetekkel kapcsolatban azonban ismételten hangsúlyozni kell, hogy a megállapított tényállások során a bíróság valamennyi esetben komplex módon, folyamatában vizsgálta a körülmények alakulását annak érdekében, hogy az adott ügyben döntő szempontot (szempontokat) a gyermek érdekét szem előtt tartva kiválaszthassa, és a fentiekben ismertetett, gyakrabban előforduló helyzetek mellett adódhat olyan tényállás is, melyben a gyermek érdekét más, esetleg itt nem említett egyedi szempont előtérbe helyezésével kell érvényre juttatni. 3.6. A gyermek elhelyezése harmadik személynél A Csjt. 72/A. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata úgy rendelkezik, hogy ha a szülőnél történő elhelyezés a gyermek érdekét veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti, feltéve, hogy ez a személy a nála történő elhelyezést maga is kéri. A harmadik személynél való elhelyezéssel a szülő(k) szülői felügyeleti joga a Csjt. 91. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében, tehát törvényi rendelkezés folytán szünetel, ezért a harmadik személyt a kiskorú gyámjául kell kirendelni [Csjt. 96. § (2) bekezdés b) pont]. A gyermek harmadik személynél történő elhelyezése ezért súlyos konzekvenciákkal járó, kivételesen alkalmazható döntés. Ezért elvileg is szükséges a szülő és a gyermek alapjogainak összevetése, és abból a védelemre érdemesebb érdek érvényesítésére vonatkozó szükségszerűség levezetése. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban az Alkotmánybíróság a 995/B/ 1990/3. számú határozatában az alábbiak szerint foglalt állást: 68