Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)
A Legfelsőbb Bíróság egy felülvizsgálati kérelem kapcsán mutatott rá arra, hogy az eljárt bíróságok egyoldalúan túlértékelték azt, hogy az anya egyéniségénél fogva túlzottan zárkózott, és a környezetével szembeni visszahúzódó viselkedése közrehatott a házasfelek problémáinak kialakulásában, és a gyermekre is hatással volt. Nem tulajdonítottak kellő jelentőséget annak, hogy az anyának számára idegen környezetben kellett volna feloldódnia, az apa ezeken a nehézségeiken nem igyekezett őt átsegíteni, az anyát magára hagyta, jelzéseire durván és elutasítóan, a családjától való fokozott eltávolodással reagált, ami hozzájárult ahhoz, hogy az anyának a gyermekével bensőséges kapcsolata nem alakult ki (Pfv. II. 22 905/1993.). A Csjt. 72/A. §-ának (1) bekezdése az elhelyezésnél mérlegelendő szempontként jelöli meg a gyermek kedvezőbb értelmi fejlődésének a biztosítását is, ami a gyermek életnívóját, későbbi pályáját befolyásoló tényezővé válhat, így az adott esetben az elhelyezés kérdését is meghatározhatja. Ezt a szempontot tekintette döntőnek a bíróság abban az elhelyezés megváltoztatása iránt indult perben, ahol a körülményváltozások kiindulópontja az volt, hogy az anya, aki a házasság felbontása után két gyermekét gondozta, az apától és egyben a volt közös lakóhelytől távolra, az ország más részébe költözött. „A gyermekek nevelésében a tanulmányok végzésével kapcsolatban jelentkeztek problémák, melyek M.-nél egyre súlyosbodtak. M. már az általános iskola alsó tagozatában kirívóan rossz eredményeket ért el, megbukott, annak ellenére, hogy iskolai korrepetálásra is járt és időnként külön pedagógus tanult vele. Osztályfőnökének véleménye szerint a gyermek gyenge képességei mellett jobb eredményeket is elérhetett volna, ehhez azonban szükséges lett volna az, hogy otthon fokozottabban odafigyeljenek rá, ellenőrizzék és foglalkozzanak vele. Az ez irányú törődés hiányát bizonyította a becsatolt iskolai füzete, melyből egyértelműen kitűnik, hogy a sorozatos bejegyzések ellenére a felügyeletét ellátó alperes nem kísérte figyelemmel a gyermek munkáját, nem törődött az iskolai előmenetelével, a gyermek tanulmányait elhanyagolta. N., az idősebb fiúgyermek az apa lakóhelyén iratkozott be 44
