Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

pontokat emeli ki (Az Irányelv teljes hatályos szövegét a Mel­lékletben közöljük). 3.4. A gyermek elhelyezésének általános szempontjai A gyermek nevelése egyrészt olyan szülői alkalmasságot kö­vetel meg, ami a szülő személyiségében rejlik és belülről (szubjektíve) irányítja a magatartását, másrészt azonban az objektív körülmények megfelelőségét is feltételezi. Ez utób­bi tényező az aktuálisan változó társadalmi, gazdasági hely­zetben az azonos nevelési készséggel rendelkező szülők ese­tén elengedhetetlenné teszi a szülők általános életfeltétele­inek a mérlegelés körében való értékelését. Az így jelentkező elvárások körében tehát feltétlenül szük­séges azoknak a valamennyi ügyben irányadó elveknek a szem előtt tartása, melyeket a Legfelsőbb Bíróság 24. sz. Irányelvével módosított 17. sz. Irányelve fogalmaz meg, de emellett nélkülözhetetlen az elhelyezés tárgyában folytatott általános ítélkezési gyakorlat ismerete is, ami már az egyes konkrét élethelyzetekben felmerülő problémák megnyugta­tó rendezéséhez, a döntő szempontok kiválasztásához nyújt segítséget, természetesen a teljesség igénye nélkül. Ki kell emelni azonban, hogy valamennyi gyermekelhe­lyezési és elhelyezés megváltoztatása iránti per tárgyalásánál meghatározó jelentőségű alapelv az Irányelvben megfogal­mazott az a tétel, hogy „a gyermek elhelyezésének alapvető szempontja a gyermek érdeke. Ezért a bíróságnak a gyermek életét érintő minden körülmény feltárásával és együttes mér­legelésével kell határoznia. Egyes kiragadott körülmények túl­értékelése, másoknak pedig a figyelmen kívül hagyása aka­dályozza, hogy a gyermek elhelyezésénél a gyermek érdeke megfelelően érvényesüljön." 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom