Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

gyermek, de az új partner megjelenése miatt is felléphetett. A sér­tettség rendszerint a fölényre törekvés formájában jelentkezett, s ennek egyik eszköze volt a perindítás. Többször a szülők egyes helyzetben tanúsított magatartásában, fékezett szavaiban, rejtett vagy nyílt fenyegetésében az elégtétel követelés és az elkeseredés együtt jelent meg... Az ilyen szülők közül kerültek ki a kapcsolattartási határoza­tokkal örökké elégedetlenek, állandóan feljelentgetők és bírságo­lást követelők is. Feltételezésünk szerint a bosszú és a gyűlölet, ami ügyeinket oly gyakran jellemezte, negatív következménye volt a még sem megnyugodni, sem közömbössé válni, sem elszakadni nem tudó érzelmi kapcsolatnak... Arra is gondolhattunk, hogy áll­hatatosabb szülők a házasság felbomlása után még öt-hat évig reménykedtek, csak ezután csalódtak és ábrándultak ki, és így pár éves eltolódással aktivizálódott náluk az érzelmi sértettségük per­indítássá. Az anyagi érdek indítéka eseteinkben sokszor erősen össze­szövődött az érzelmi sértettséggel. Az anyagi érdek - tartásdíj és lakáskérdés - mint elsődleges indíték, esetleg a vizsgálat vége felé derült ki, így pl. „állok és várok, és nem tudom enyém lesz-e, nem-e a lakás". Voltak azonban olyanok, akik végleg meg akarták őrizni a látszatot: „teher olyan értelemben a tartás, ha az ember a gyereket nem láthatja. (A vizsgáló megjegyezte, hogy évekig nem is látogatta őket): „nem voltam olyan lelki állapotban, s nem is olyan könnyű beugrani a gyerekekhez. Egyszer-kétszer odamen­tem, aztán elment a kedvem. Vinni is kellett mindig valamit. Mit csinál a gyerekek anyja a pénzzel?" Az érzelmi sértettség és az anyagi érdekek indítékait a szülők közti érzelmi összetartozás negatív formája (harag, bosszú, gyű­lölet) jellemezte. A lelkiismeret megnyugtatása, a támadó védeke­zés és a mások biztatása mint indítékok a szülők közti érzelmi közönyt mutatták. A lelkiismeret megnyugtatása előfordulhatott egyrészt mint perindító motívum, másrészt mint más tendenciá­val induló perek zárómutívuma is. A gyermekek - amint többször láttuk - a szeretet egyik bizonyí­tékát látták abban, ha a szülő harcolt értük. Ezért nem volt megle­pő, hogy egyes szülők nem szívből ugyan, de eszük szerint indí­tottak elhelyezési pert. Ezeknél a szülőknél a vizsgálat kezdetén 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom