Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)
gyermek, de az új partner megjelenése miatt is felléphetett. A sértettség rendszerint a fölényre törekvés formájában jelentkezett, s ennek egyik eszköze volt a perindítás. Többször a szülők egyes helyzetben tanúsított magatartásában, fékezett szavaiban, rejtett vagy nyílt fenyegetésében az elégtétel követelés és az elkeseredés együtt jelent meg... Az ilyen szülők közül kerültek ki a kapcsolattartási határozatokkal örökké elégedetlenek, állandóan feljelentgetők és bírságolást követelők is. Feltételezésünk szerint a bosszú és a gyűlölet, ami ügyeinket oly gyakran jellemezte, negatív következménye volt a még sem megnyugodni, sem közömbössé válni, sem elszakadni nem tudó érzelmi kapcsolatnak... Arra is gondolhattunk, hogy állhatatosabb szülők a házasság felbomlása után még öt-hat évig reménykedtek, csak ezután csalódtak és ábrándultak ki, és így pár éves eltolódással aktivizálódott náluk az érzelmi sértettségük perindítássá. Az anyagi érdek indítéka eseteinkben sokszor erősen összeszövődött az érzelmi sértettséggel. Az anyagi érdek - tartásdíj és lakáskérdés - mint elsődleges indíték, esetleg a vizsgálat vége felé derült ki, így pl. „állok és várok, és nem tudom enyém lesz-e, nem-e a lakás". Voltak azonban olyanok, akik végleg meg akarták őrizni a látszatot: „teher olyan értelemben a tartás, ha az ember a gyereket nem láthatja. (A vizsgáló megjegyezte, hogy évekig nem is látogatta őket): „nem voltam olyan lelki állapotban, s nem is olyan könnyű beugrani a gyerekekhez. Egyszer-kétszer odamentem, aztán elment a kedvem. Vinni is kellett mindig valamit. Mit csinál a gyerekek anyja a pénzzel?" Az érzelmi sértettség és az anyagi érdekek indítékait a szülők közti érzelmi összetartozás negatív formája (harag, bosszú, gyűlölet) jellemezte. A lelkiismeret megnyugtatása, a támadó védekezés és a mások biztatása mint indítékok a szülők közti érzelmi közönyt mutatták. A lelkiismeret megnyugtatása előfordulhatott egyrészt mint perindító motívum, másrészt mint más tendenciával induló perek zárómutívuma is. A gyermekek - amint többször láttuk - a szeretet egyik bizonyítékát látták abban, ha a szülő harcolt értük. Ezért nem volt meglepő, hogy egyes szülők nem szívből ugyan, de eszük szerint indítottak elhelyezési pert. Ezeknél a szülőknél a vizsgálat kezdetén 35