Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

tásában fog gondoskodni. A felperes, miután erről értesült, nyomban hazautazott és a gyámhatóságnál indított eljárást a gyermek kiadása iránt... Ezt követően a felek kapcsolata bizalmatlanná vált, majd teljesen megromlott, az alperes látogatásai meghiúsultak, illetve csak rövid ideig és felügyelet mellett találkozhatott a kislánnyal. A felperes által 1996. június 19-én gyermekelhelyezés iránt megindított perben az alperes viszontkeresettél élt, melyben a gyermek nála történő elhelyezését kérte... Az elsőfokú bíróság ítéletével a gyermeket az alperesi apánál helyezte el, kötelezte a felperest a gyermek kiadására és szabályozta a felperesi kapcsolattartást. Indokolása szerint a felek átlagos nevelési képességgel rendelkeznek, a nevelésre egyaránt alkalmasak, a gyermek iránt őszinte és mély érzelmekkel kötődnek, fejlődéséért felelősséget éreznek. Az alperes javára értékelte azt, hogy életmódja, időbeosztása és személyes körülményei kedvezőbb lehetőséget biztosítanak a gyermekről való mindennapos gondoskodásra. A felperes terhére rótta, hogy a viszony megromlását követően ő és a szülei a gyermeket az apa ellen hangolták, ami a kislány azonosulási készségére kedvezőtlen hatást gyakorolhat. A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatta, a 6 éves leánygyermeket a felperesi anya gondozásába adta. Indokolásában a bíróság kiemelte, hogy a gyermek születésétől fogva a felperesi környezetben nevelkedett, ahol az ellátása a felperesi szülők segítségével megfelelő volt. Ezt a helyzetet az alperes is tudomásul vette, ehhez igazodva vett részt a gyermek gondozásában, de a felperes részéről kívánt családi kapcsolattól elzárkózott. A felek együttműködésének ilyen módja stabilan biztosította a gyermek kiegyensúlyozott fejlődését, ez a jó kapcsolat pedig azzal szakadt meg, hogy az alperes a felperes elutazását követően önkényesen úgy döntött, hogy a gyermeket magához veszi és ezzel a gyermek huzamos ideje fennálló elhelyezését megváltoztatta... A felek felülvizsgálati kérelmei folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Rámutatott, hogy „a Csjt. 721K. §-ának (1) bekezdése szerint a gyermek elhelyezéséről elsősorban a szülők döntenek. A különélő szülők megállapodásukkal peren kívül is rendezhetik, hogy gyermekük kinek a gondozásában nevekedjék, ehhez a későbbiekben akkor fűződik megfele31