Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

lyamatos tartását, ezen belül a napi étkeztetésen felül a lakhatás, utazás, ruházkodás, egészségügyi és kulturális ellátás, stb. költségeit is magában foglalja. A kapcsolattartás alatt nyújtott ellátás önmagában nem alkalmas a folyamatosan jelentkező egyéb kiadások kiegyenlítésére. (BH 1997/2. 79.) 4. A nagykorú gyermek tartása A nagykorú gyermek a Csjt. 60. §-ában írt általános szabályok szerint igényelhet tartást. Nagykorú, aki a 18. életévét betöltötte, illetőleg az a 18. év alatti személy, aki házasságot kötött [Ptk. 12. § (2) bek.]. A nagykorú gyermek tartási jogosultságának vizsgálatánál jelentősége van annak, hogy van-e tartásra kötelezhető házastársa, a tartásra nem érdemtelen-e, rászorultságának csökkentése érdekében milyen magatartás várható el tőle, illetve a tartásra kötelezett szülő a saját-és kiskorú gyermeke-tartásának veszélyeztetése nélkül képes-e, és milyen mértékben képes a tartást nyújtani. A gyermek nagykorúságának elérése után két okból szorulhat tartásra: -egészségi állapota, betegsége, munkaképtelensége miatt, és - a törvény külön rendelkezése folytán akkor, ha az életpályára való felkészülést szolgáló, szükséges tanulmányokat folytat. 4.1. A nagykorú gyermek egészségi állapota A nagykorú gyermek betegsége, teljes vagy részleges munkaképtelensége a rászorultság általános szabályai szerint ítélendő meg; azt a tartási perben annak kell bizonyítani, aki a tartást kéri. Szükség esetén orvosszakértő bevonásával kell tisztázni a munkaképesség csökkenésének mértékét és azt, 201