Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

egyéb esetekben - feltéve, hogy a nevelőszülő megfelel az (1) bekezdés szerinti feltételeknek - a nevelőszülő akkor jogosult a családi pótlékra, ha a gyermek vér szerinti, illetve örökbefogadó szülei a gyermek neveléséről tartós akadályoztatásuk miatt saját háztartásukban nem tudnak gondoskodni. A családi pótlék tehát minden esetben a gyermeket revelő személy részére biztosított jövedelemkiegészítő juttatás, mely kizárólag a gyermek céljaira fordítandó. Az árvaellátásra a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 54. §-ának (1)-(3) bekezdései értelmében - az ott írt feltételek megvalósulása esetén - kifejezetten a gyermek válik jogosulttá, így az a gyermeket megillető juttatásnak minősül. 3.8. A tartásdíj mértéke A Csjt. 69/C. §-ának (1) bekezdése szerint a tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett jövedelmének 1525%-ában kell megállapítani úgy, hogy a kötelezettel szemben érvényesített összes tartási igény - a (2) bekezdés értelmében - a jövedelme 50%-át nem haladhatja meg. A jogszabály a gyermek szükségleteinek és a pénzbeni tartásra kötelezett szülő teljesítőképességének figyelembevételével, a kötelezett általános jövedelmével arányosan határozza meg a fizetendő tartás mértékét. A százalékos mértéktől azonban - amely a tartásdíj kiszámításánál akkor is irányadó, ha a bíróság azt határozott összegben állapítja meg - indokolt esetben el lehet térni: erre utal, hogy a törvény a 15-25%-os keretet csak „általában" tartja irányadónak. 175