Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

A kiskorú gyermeknek jövedelme származhat munkavégzésből és a meglévő vagyona hasznosításából. Egészen kivételes esetben kerülhet sor arra, hogy a szülők az eltartás költségeinek fedezésére a gyámhatóság engedélyével a gyermek vagyonának az állagát igénybe vegyék. A gyermek tankötelezettsége - egészséges gyermek esetében - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 6. §ának (3) bekezdése alapján annak a tanévnek a végéig tart, melyben a tanuló a 16. életévét betölti. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 72. §-ának (1) bekezdése szerint munkaviszonyba munkavállalóként - ha e törvény kivételt nem tesz - az léphet, aki a tankötelezettségét teljesítette. A (4) bekezdés szerint munkaviszonyt létesíthet - az (1) bekezdéstől eltérően - a 14. életévét betöltött a) tanuló, ha tankötelezettségét a felnőttek iskolai rendszerű oktatásában vagy iskolarendszeren kívüli oktatásban való részvétellel teljesíti; b) az alap-, illetve középfokú nevelési-oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató tanuló az iskolai szünet alatt, továbbá c) az a személy, akinek tankötelezettsége felmentés folytán megszűnt. A Csjt. 80. §-ának (1) bekezdése értelmében azt a keresményt, amelyet a 14. életévét betöltött gyermek a munkájával maga keres, nem a szülők kezelik, hanem ő maga szabadon rendelkezik vele. Ez a rendelkezés megfelel a Ptk. 14. §-a (2) bekezdésének c) pontjában írt, a korlátozottan cselekvőképes személyek munkakeresményéről szóló rendelkezésnek, mégis a Csjt. 85. §-ában foglalt azzal a megszorítással, hogy az a gyermek, akinek szabad rendelkezése alatt álló saját keresménye van, ha az szülői háztartásban él, a háztartás költségeihez keresményéből megfelelő mér171