Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

mium, jutalom, 13. és további havi fizetés stb.), illetőleg a rendszeres személyi juttatás (alapilletmény, illetmény-kiegészítés, illetmény-pótlék, egyéb kötelező pótlék, 13. havi illetmény, stb.) címén juttatott összes járandóság, valamint b) a személyi jellegű egyéb kifizetésként, illetőleg nem rendszeres személyi juttatásként járó egyéb jövedelem (végkielégítés, betegszabadság idejére járó díjazás, túlóra, ügyeleti díj, távolléti díj stb.) (3) Ha a (2) bekezdés szerint nem állapítható meg tartásdíj, illetve a (2) bekezdés alapján megállapítható összeg - a gyermeket gondozó szülő jövedelmi viszonyait is figyelembe véve - a gyermek szükségletét nem fedezi, a tartásdíj megállapításánál a más, munkaviszonyból, további munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból, illetőleg a nem munkaviszonyból származó rendszeres jövedelmet (pl. megbízási díj, táppénz, nyugdíj, munkanélküli járadék, újítási díj, tőkejövedelem) is alapul kell venni. (4) A tartásdíj alapjának megállapításánál a bíróságnak általában a keresetlevél beadását megelőző egy évi összes, a (2)-(3) bekezdés szerinti jövedelemre figyelemmel kell lennie. (5) Tartós külföldi szolgálatot teljesítő, külföldön magyar hatósági engedéllyel munkát vállaló, valamint ösztöndíjasként külföldön tartózkodó kötelezett esetében a tartásdíj alapja a kötelezett belföldi munkaviszonyára megállapított munkabér és juttatás, ennek hiányában a nem munkaviszonyból származó jövedelem. A (3) bekezdést ebben az esetben is megfelelően alkalmazni kell. (6) Nem képezi a tartásdíj alapját a költségtérítés, étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás, illetve a hasonló egyéb járandóság. 11. § A tartásdíj megállapításánál, valamint kifizetésénél a jövedelmet terhelő adó (adóelőleg), nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, magánnyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék levonása után fennmaradó összeget kell alapul venni. 165