Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

Ugyanezt a szemléletet követi ma már a bírói gyakorlat, amit - számos eseti döntés közül - az alábbi két határozat is érzékeltet: Az alapul szolgáló tényállás szerint a tartásra kötelezett apa Tengizben kedvezőtlen és megerőltető munkakörben tett szert többletjövedelemre. A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a Csjt. 69/C. §-a, amely a szülőknek a gyermek szükségleteivel és a saját jövedelmi viszonyaival arányban álló kötelezettségéről rendelkezik, nem értelmezhető olyan kiterjesztő módon, hogy a többletmunkával, vagy a magasabb jövedelem érdekében nehezebb munkafeltételek vállalása mellett elért többletjövedelem folytán előnyösebb anyagi helyzetbe került szülőre az arányosnál nagyobb teherviselési kötelezettséget hárítson, ha azt a gyermek indokolt szükségletei nem követelik meg..." (LB P. törv. II. 20 364/1990.). A másik esetben a felek házasságon kívül született gyermeke az anya gondozásában maradt, majd az apa végleg a Távol-Keleten lévő saját hazájába távozott, és önként vállalta, hogy a gyermek tartására megfizet havi 20 000 forint tartásdíjat, amelyet a bíróság jogerős ítéletével a kötelezett terhére meg is ítélt. A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban leszögezte, hogy a bíróság a tartásdíj összegét a rendelkezésre álló adatok alapján döntően a gyermek szükségleteinek és a felperesi anya jövedelmének egybevetett mérlegelésével állapította meg. A gyermek szükségletei körében a megfelelő életvitelt kell biztosítani a gyermek részére, ami magában foglalja a gondozásának és nevelésének tárgyi feltételeit, illetve azokat a kiadásokat, amelyek a gyermek korához képest indokolt igényeket elégítenek ki. Az ítélkezési gyakorlat ma már eltávolodott annak az elvnek a merev alkalmazásától, hogy a tartásdíj megállapításánál a gyermeket anyagilag ugyanolyan helyzetbe kell hozni, mintha a szülei együtt élnének. A szülők különélésének ténye mellett nem lehet meghatározó jelentőséget tulajdonítani egy olyan helyzetnek, mely a felek együttélése esetén fennálló körülményeket illetően is csak feltételezésen alapulhat, különösen olyan esetben, ha a szülők egymástól földrajzilag távol, más társadalmi elvárások szerinti életformát tartanak fenn." (LB Pfv. II. 23 565/1997.) 151