Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

A tartás, mint az Alkotmány 67. §-ában megfogalmazott testi fejlődéshez szükséges gondoskodás, a szülők alkotmányos alap­vető kötelezettsége, és annak biztosítására a jogosult gyermek ér­dekeit szolgálja. A tartásra vonatkozó törvényes rendelkezések mindaddig alkotmányosak, amíg a tartásra kötelezettek, elsősor­ban a szülők jogai a gyermek érdekében nyernek korlátozást, he­lyesebben alkotmányos kötelezettségük megvalósítását biztosítják." A gyermek alkotmányos alapjogai, így a lehetőségekhez képest optimális ellátását biztosító anyagi hozzájárulás, mely a különélő szülő részéről a gyermektartásdíj pénzbeni fize­tésének kötelezettségével valósul meg, független attól, hogy a gyermek házasságból vagy házasságon kívül született, il­letve megszületését kívánták-e, vagy sem. Ezt az elvet emeli ki a Legfelsőbb Bíróság alábbi eseti döntése, ahol az apasá­got megállapító és tartásdíjban marasztaló jogerős ítélet el­leni felülvizsgálati kérelemben az apa arra hivatkozott, hogy a gyermek megszületését ő nem akarta, az az anya „magán­ügye" volt, ami kihat a gyermek eltartásával kapcsolatos te­herviselés mértékére is. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálat kapcsán kifejtette, hogy a Csjt. 69/A. §-ának (1)-(2) bekezdései összhangban állanak az Al­kotmány 67. §-ának (1) bekezdésében, illetve a Gyermekek Joga­iról szóló New Yorkban 1989. november 20-án kelt, és az 1991. évi LXIV. törvénnyel a hazai jogrendbe iktatott Egyezmény 3. cik­kének 2. pontjával, melyek a gyermek mindenekfelett álló érdeké­nek az érvényre juttatása céljából előírják, hogy a gyermeknek minden megkülönböztetés nélkül joga van a családja, szülei és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődését biztosítja. A gyer­mek megszületésének a körülményei, a szüleinek az ezzel kap­csolatos magatartása a szülők közti viszonyra tartozik, az a gyer­mek hátrányára nem értékelhető..., és a vér szerinti szülőjével szem­beni tartásdíj iránti jogát nem csorbíthatja. (LB Pfv. II. 20 890/1998.) A kiskorú gyermek tartási igényének teljesülését jogrend­szerünk büntetőjogi szankciókkal is megerősíti, ennek al­143

Next

/
Oldalképek
Tartalom