Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

A rendőri kényszercselekményekkel kapcsolatban a Vht. 5. §-ának (2) bekezdése rendelkezik úgy, hogy az állami kényszer - a törvény keretei között - elsősorban az adós vagyoni jogait korlátozhatja, kivételesen az adós személyiségi jogait is érintheti. A (3) bekezdés szerint az adós személye elleni kényszercselekményt - a bíróság, illetve a bírósági végrehajtó intézkedése alapján - a rendőrség végzi el. A rendőrség jogosult és köteles mindazokat a kényszerítő intézkedéseket alkalmazni, amelyek a rendőrségről szóló jogszabályok szerint megtehetők, illetőleg alkalmazhatók, és az adott esetben a végrehajtás eredményes befejezéséhez szükségesek. Az ennek alapján alkalmazható rendőri kényszerintézkedésekről részletes rendelkezést a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény V-VI. fejezetei tartalmazzák. A Vht. fenti rendelkezéseinek alkalmazása során azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy az 1994. évi UN. törvényt részben módosító 2000. évi CXXXVI. törvény 97. §-a a gyermekelhelyezés tárgyában hozott döntések végrehajtását is érinti, az alábbiak szerint: 97. § A Vht. 180. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „180. § (1) A gyermek átadására és elhelyezésére vonatkozó határozat (a bíróság által jóváhagyott egyezség) végrehajtása során a 1 72-1 77. §-ban foglalt rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A végrehajtható okiratot kézbesíteni kell a gyámhatóság részére is azzal a felhívással, hogy készítsen környezettanulmányt a gyermek elhelyezési körülményeiről, a kötelezett önkéntes teljesítését mozdítsa elő, és eljárásának ered128