Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

tudnak együttműködni, a közös szülői felügyeletet a bíró­ság bármelyik szülő kérelmére megszünteti, feltéve, hogy a megszüntetés a gyermek fejlődése szempontjából is indo­kolt. A megszüntetés időpontjától a különélő szülő felügye­leti joga - a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivéte­lével (Id. 5.1. pont) - szünetel. A közös szülői felügyeleti joggal összefüggő bírói gyakor­lat - amint az a közös szülői felügyeletre vonatkozó egyez­ségekből kitűnik - nem alkalmazza teljes körben e jogintéz­mény lehetőségeit, illetve annak tartalma feltehetően - a tör­vény 1995. évi módosítása előtti gyakorlathoz hasonlóan ­a szülők által a tartósság szándékával, „hallgatólagosan" ki­alakított gyakorlat során konkretizálódik. Az e tárgyban a bíróság előtt kötött egyezségek szinte ki­vétel nélkül valójában nem a közös szülői felügyeletet, ha­nem a kapcsolattartás szélesebb körű szabályozását foglal­ják magukban, illetve csupán általánosságban azt rögzítik, hogy „a szülők megállapodnak abban, hogy a szülői fel­ügyeleti jogokat (a kiskorú gyermek nevelése, gondozása, vagyonkezelése, törvényes képviselete) közösen gyakorol­ják". Kétségtelen, hogy az egyezségek ilyen általános meg­szövegezése is alkalmas lehet arra, hogy a különélő szülő jogait és kötelezettségeit széles körben biztosítsa, álláspon­tom szerint azonban a rendelkezésre álló lehetőségeken be­lül a szülők együttműködésüket a fentieknél részletesebben is körülírhatják, egyeztethetik, ami esetleg azt is elősegíti, hogy együttműködésük tartalmasabb és kiterjedtebb legyen. 5.3. A különélő szülő és a gyermek közti kapcsolattartás A Csjt. 92. §-ának (1) bekezdése kötelező rendelkezést tar­talmaz arra nézve, hogy a gyermeknek joga, hogy különélő 114

Next

/
Oldalképek
Tartalom