Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

tudnak együttműködni, a közös szülői felügyeletet a bíróság bármelyik szülő kérelmére megszünteti, feltéve, hogy a megszüntetés a gyermek fejlődése szempontjából is indokolt. A megszüntetés időpontjától a különélő szülő felügyeleti joga - a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével (Id. 5.1. pont) - szünetel. A közös szülői felügyeleti joggal összefüggő bírói gyakorlat - amint az a közös szülői felügyeletre vonatkozó egyezségekből kitűnik - nem alkalmazza teljes körben e jogintézmény lehetőségeit, illetve annak tartalma feltehetően - a törvény 1995. évi módosítása előtti gyakorlathoz hasonlóan a szülők által a tartósság szándékával, „hallgatólagosan" kialakított gyakorlat során konkretizálódik. Az e tárgyban a bíróság előtt kötött egyezségek szinte kivétel nélkül valójában nem a közös szülői felügyeletet, hanem a kapcsolattartás szélesebb körű szabályozását foglalják magukban, illetve csupán általánosságban azt rögzítik, hogy „a szülők megállapodnak abban, hogy a szülői felügyeleti jogokat (a kiskorú gyermek nevelése, gondozása, vagyonkezelése, törvényes képviselete) közösen gyakorolják". Kétségtelen, hogy az egyezségek ilyen általános megszövegezése is alkalmas lehet arra, hogy a különélő szülő jogait és kötelezettségeit széles körben biztosítsa, álláspontom szerint azonban a rendelkezésre álló lehetőségeken belül a szülők együttműködésüket a fentieknél részletesebben is körülírhatják, egyeztethetik, ami esetleg azt is elősegíti, hogy együttműködésük tartalmasabb és kiterjedtebb legyen. 5.3. A különélő szülő és a gyermek közti kapcsolattartás A Csjt. 92. §-ának (1) bekezdése kötelező rendelkezést tartalmaz arra nézve, hogy a gyermeknek joga, hogy különélő 114