Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

ládi jogállásának megállapítása. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a gyermek örökbefogadásával kapcsolatos nyilatkozatra, továbbá nem akadályozza, hogy a szülő a nála elhelyezett gyermek tartása iránt a másik szülő ellen indított eljárásban a gyermekét képviselje". A szülői felügyelet alatt álló kiskorú cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, ezáltal a Ptk. 19. §-ának (1) bekezdése értelmében a szülő, mint törvényes képviselő jognyilatkozatának érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a korlátozottan cselekvőképes vagy a cselekvőképtelen személy tartására, a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személyt örökösödési jogviszony alapján megillető jogra vagy kötelezettségre, és a külön jogszabályban meghatározott összeget meghaladó értékű vagyontárgyra vonatkozik. (Az itt említett külön jogszabály a Gyer. 25. §-a, amely azonban a jóváhagyást nem értékhatárhoz, hanem ügylet-típusokhoz köti.) A 19. § (2) bekezdése szerint bírósági vagy közjegyzői határozattal elbírált jognyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges. Az együtt gyakorolt szülői felügyelet vázlatos áttekintése után vizsgáljuk, hogy a gyermek elhelyezése után a jogok és kötelezettségek miként módosulnak. A Csjt. 72. §-ának (2) bekezdése általános érvénnyel mondja ki, hogy ha a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése iránti perben a gyermeket a szülők megegyezése vagy a bíróság döntése alapján valamelyik szülőnél elhelyezték, a felügyeletet ez a szülő gyakorolja, kivéve, ha a szülők kérelmére a bíróság a gyermekelhelyezéssel egyidejűleg közös szülői felügyeletet rendelt el, illetve a szülőknek a közös szülői felügyeletre vonatkozó egyezségét jóváhagyta. Közös szülői felügyelet csak bírói ítélettel vagy 108