Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel ba sem jöhet, és a felek jogviszonyát a Ptk. 318. §ának (1) bekezdése és a kártérítés szabályai alapján kell elbírálni. A beszámítási kifogás keretében előterjesztett kárigényt megalapozatlannak találta. Álláspontja szerint ugyanis a perbeli ingatlan eladását dokumentáló és 1992. szeptember hó 27-én megkötött szerződésben kikötött 4 000 000 forintos vételár összegének mértékét az alperesek aggálytalanul nem bizonyították. Nem találta alaposnak azt az alperesi hivatkozást sem, hogy a perbeli ingatlan kölcsönterhét a másik ingatlanra át kellett vinni, amely a számukra kárt jelentett. Megállapította, hogy a felperesek által 1992. augusztus hó 21. napján nyújtott 150 000 forint kölcsönt az alperesek felhasználták és az ingatlant tehermentesítették. Nem fogadta el az áfa-visszaigényléssel kapcsolatosan előterjesztett kárigényt sem, megállapítva, hogy az építkezéssel összefüggő áfa összegét az alperesek teljes mértékben visszaigényelhették. Az alperesek egyéb kártérítési igényét is alaptalannak találta arra figyelemmel, hogy a lakás és a bútorok elhelyezésével kapcsolatos bérleti szerződés miatti kiadásaik akkor is felmerültek volna, ha a felperesek az előszerződést teljesítik és velük a végleges szerződést megkötik. A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az alperesek által fizetendő marasztalás összegének 1 200 000 forint és ezen összeg után 1992. július 16. napjától számított késedelmi kamatának megfizetése érdekében a felperesek felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő. Álláspontjuk szerint a felek között létrejött elő91