Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel dődően a kereset benyújtásáig a felperesnek bérleti díj (75 807 forint) jár a szerződés szerint, ugyanakkor az azt megelőző időre bérleti díjra nem jogosult, mert a szerződés hatálya nem állt be. A szerződéskötéstől a kérelem visszavonásáig tartó időre a felperes a használati díjnak megfelelő 10 938 forint összegű kártérítésre (Ptk. 6. §) tarthatott igényt, amely fizetési kötelezettséget lényegében az alperes sem vitatta. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az első fokú ítélet megváltoztatását és 12 349 forintot meghaladóan a kereset elutasítását kérte. A felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy a bizonyítékok jogszabálynak megfelelő értékelése alapján megállapítható, hogy a bérleti szerződés színlelt, a szóban kötött leplezett szerződésben a felek abban állapodtak meg, hogy telephelyengedély beszerzése esetén az alperes megvásárolja a perbeli ingatlant. A telephely engedélyezésére előterjesztett kérelmet az alperes annak alapján vonta vissza, hogy előzetes szakhatósági nyilatkozatok után nem volt esély a kérelem teljesítésére. Az alperes 12 349 forint használati díjat mindvégig hajlandó volt az eljárás során is megfizetni, mert a megállapodás megkötésétől a kérelem visszavonásáig terjedő időben a felperes nem használhatta az ingatlanát. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. A jogerős ítélet megalapozatlan, s ezért, valamint az annak alapján tévesen alkalmazott anyagi jogszabályok folytán jogszabálysértő. A Pp. 206. §-ának (1) bekezdésében foglalt ren81