Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel zőkönyvet vele nem íratta alá. Saját felróható magatartására - adott esetben a szerződés létrejöttének hiányára - előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat, így az elsődleges keresetét elutasító jogerős ítélet jogszabályt sért. Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Tiltó jogszabályi rendelkezés hiányában nincs akadálya annak, hogy a tulajdonában álló dolgot a tulajdonos annak a személynek értékesítse, aki az általa megtartott árverésen a legkedvezőbb vételi ajánlatot teszi. Ilyen esetekben az árverés pusztán a vevő meghatározásának és a vételár megállapításának módja, következésképpen a tulajdon-átruházáshoz az arra meghatározott alakban megkötött adásvételi szerződés szükséges. A perbeli árverésen a felperes hajlandónak mutatkozott a kikiáltási áron az ingatlan megvásárlására, a felek azonban az adásvételi szerződést a Ptk. 365. §-ának (3) bekezdése szerinti írásbeli alakban - miként azt jogerős ítéletében a bíróság helytállóan kifejtette - nem kötötték meg. írásbeli szerződésnek az árverésről készült - egyébként is fogyatékos-jegyzőkönyv sem tekinthető, miután azt a felperes alá sem írta. Nem megalapozott a felperesnek az a hivatkozása sem, hogy az árverési jegyzőkönyv felvétele során az alperes - mivel az okiratot vele nem íratta alá - felróható magatartást tanúsított. Ez a jegyzőkönyv ugyanis - minthogy kifejezett utalást tartalmaz a később megkötendő adásvételi szerződésre - kizárólag az árverésen történtek rögzítése, s nem 75