Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel az ingatlan tulajdonjogának átruházására jogcímet érvényessége esetén sem adna, akkor minthogy az okirat a feleknek az ingatlan elidegenítésére irányuló akaratnyilvánítását nem tartalmazza, s ekl nt a leglényegesebb tartalmi elem nincs írásba foglalva, a palástolt szerződés leglényegesebb tartalma is csak szóbeli megállapodásként jelentkezik, következésképpen az ilyen szerződés ingatlan tulajdonjogát elidegenítő érvényes szerződésnek nem ismerhető el (XXV. számú PED az ingatlan-átruházási szerződés érvényességéről). Az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés érvényes létrejöttének tartalmi kö vetélm ényei. A felperes a keresetében annak megállapítását kérte, hogy az általa becsatolt elismervények tartalmából kitűnően - amelyek szerint az alperesek tulajdonában levő ház „vétele fejében" egyik alkalommal 50 000 forintot, a másik alkalommal 300 000 forintot fizetett meg - megszerezte a perbeli ingatlan tulajdonjogát, adásvétel jogcímén. Az első fokon eljárt városi bíróság a felperes keresetét nem tartotta alaposnak. Megítélése szerint a hivatkozott okiratok alapján nem állapítható meg az, hogy a perbeli ingatlanra vonatkozóan a felperes és az alperesek között érvényes adásvételi szerződés jött létre. Ebből következően - a szerződés érvénytelenségének a jogkövetkezményét alkalmazva - ítéletében rendelkezett az eredeti állapot helyreállításáról is. Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, amit 51