Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel tétele a Ptk. 211. §-ának (1) bekezdése szerint aján­lati kötöttséget eredményez, a szerződési ajánlat elfogadása pedig a szerződés létrejöttére vezet [Ptk. 213. § (1) bek.]. Abból, hogy ingatlan tulajdonjo­gának átruházását célzó szerződés érvényességé­nek feltétele a szerződés írásba foglalása, követke­zik, hogy az ajánlat tétele, illetőleg annak elfoga­dása csak akkor vezethet - ingatlan tulajdonjogá­nak átruházását eredményező - érvényes szerző­dés megkötésére, ha mind az ajánlat, mind annak elfogadása írásban történik. Ez következik egyéb­ként abból is, hogy ettől eltérő álláspont érvénye­sülése az írásbeliséget rendelő szabály félretételére vezetne. Ha pedig olyan ajánlatot, amely érvényes szer­ződés megkötésére vezethet, csak írásban lehet ten­ni, kézenfekvő, hogy az ajánlati kötöttség is csak írásban tett ajánlathoz fűződhet. Az olyan ajánlat ugyanis, amelyhez nem fűződik kötöttség jogi ér­telemben egyáltalán nem tekinthető ajánlatnak. Az, hogy a felek között szóbeli megállapodás, illetőleg szóbeli ajánlat ingatlan tulajdonjogát át­ruházó szerződés létrejöttét nem eredményezheti, illetőleg ajánlati kötöttséget nem von maga után, természetesen kizárja, hogy bármelyik fél a szóbe­li nyilatkozatok alapján a másik féltől írásbeli szer­ződés megkötését követelhesse. E magatartások, nyilatkozatok joghatása csak annyiban jelentkez­het, hogy alapot adhat a Ptk. 6. §-ának alkalmazá­sára - természetesen csak akkor, ha e § alkalmazá­sának összes feltételei egyébként megvannak. b) Gyakori eset, hogy az ingatlan tulajdonjogá­nak átruházására vonatkozó szóbeli megállapodás 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom