Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel egyes különös nemei letöségek vételárának egyösszegben történő megállapítása ugyanis nem hiúsíthatja meg a tulajdonostársaknak azt a jogát, hogy az egyidejűleg eladni kívánt több ingatlanilletőség körül egyes illetőségekre az elővásárlási jogukat gyakorolják. Ha az eladó az elővásárlásra jogosult tulajdonostársakkal nem közli elkülönítetten az egyes ingatlanilletőségekre eső ajánlatot, a vételi ajánlat szabályszerű közlése nem tekinthető megtörténtnek. Az elővásárlásra jogosultak tehát e jogukat mindaddig gyakorolhatják, amíg a kívül álló által tett vételi ajánlatnak az egyes ingatlanilletőségekre vonatkozó szabályszerű közlése nem történik meg. Ha pedig az egyes ingatlanilletőségek vételárának egyösszegben történő megállapítása esetén az egyes illetőségekre vonatkozóan elkülönítetten kell a vételi ajánlatot közölni, ez az elv még inkább vonatkozik arra az esetre, amikor önálló ingatlanok vételárát állapították meg egyösszegben, és csak az egyik ingatlanra vonatkozik az elővásárlási jog. A törvényességi óvás nem alapos. A Ptk. 139. §-ának (1) bekezdése értelmében a közös tulajdon lényege az, hogy a tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt illet meg. A 145. § (1) és (2) bekezdései úgy rendelkeznek, hogy saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet (112. §), a tulajdonostárs tulajdoni hányadára azonban a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben - többek között elővásárlási jog (373. §) illeti meg. 278