Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel mely szerint a leszállított áru tulajdonjoga 1990. augusztus végéig az alperest illeti meg, csak arra utal, hogy az alperes - élve a Ptk. 368. §-ának (1) bekezdésében írt jogával - a tulajdonjogot a szerződés megkötésekor írásban fenntartotta. Ettől a szerződés még nem válik a Ptk. 507. §-a szerinti bizományi szerződéssé, mert a szerződésben a bizományi szerződés semmilyen eleme nem található meg. Ugyanígy abból a tényből, hogy a szerződés alapján a felperes a vételárat nem nyomban fizette ki, még nem következik, hogy az alperes kölcsönt kívánt volna nyújtani a felperesnek [Ptk. 523. § (1) bekezdése]. Az adásvételi szerződés szabályai pedig a felperes részére elállási jogot önmagában nem biztosítanak, így azt kellett vizsgálni, hogy az alperes követett-e el szerződésszegést, és ebből eredően a felperest megillette-e az érdekmúlásra tekintettel az elállás joga. A felperes által hivatkozott hibás teljesítést a Legfelsőbb Bíróság sem látta megállapíthatónak, az elsőfokú bíróság álláspontjával egyezően. Az alperes igazolta, hogy az OETI és a Kermi engedélyének beszerzésére a perbeli áru esetében nem volt szükség, mert a külföldről importált élelmiszereket a korábbi években, 3 éven belül is, már importálták és forgalmazták Magyarországon. A magyar nyelvű feliratozással kapcsolatos kifogás sem alapos. A minőség tanúsítására, a magyar nyelvű feliratozásra a kiskereskedelmi forgalomba hozatalkor van szükség. Ez tehát a kiskereskedelmi forgalom részére való teljesítés során az ilyen forgalomba hozó kötelezettsége. A kiskereskedelmi forgalomban a felperes kivan ta az árut ér24