Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A jogszavatosság között mutatkozó ellentétek feloldását kell a ta­núk szembesítése útján megkísérelni. Szükség esetén további tanúkat kell kihallgatni, így el­sősorban azokat, akik a szerződés aláírói közül még nem kerültek kihallgatásra. A feleknek is lehetőséget kell adni, hogy esetleges további bizonyítékaikat előterjeszthessék. Csak a bizo­nyítás mindkét kereseti igényre kiterjesztett ki­egészítése után hozható az ügyben megalapo­zott, az irányadó jogszabályoknak megfelelő döntés. A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az 1992. évi LXV1II. tör­vény 29. §-ának (3) bekezdésére tekintettel a Gy. Városi Bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította, erről az elsőfokú bíróságot a jelen végzés egy példányával értesí­tette (LB. Gf. IV. 33 797/1993. sz.). Az eredetileg bérbe vett, utóbb megvásárolt ­az adásvételi szerződés megkötése után végzett földmegosztás útján keletkezett - ingatlanrészt illetően az adásvételi szerződéstől való részle­ges elállásnak nincs helye. Az alapperben megállapított tényállás szerint a peres felek 1989. szeptember l-jén bérleti szer­ződést kötöttek, mellyel a felperes határozott időre, 1990. december 31-ig, a teljes időre szóló 1 200 000 forint bérleti díj ellenében bérbe vette az alperes tulajdonában álló a.-i 0101/3. hrsz.-ú, 0106/3. hrsz.-ú és 0108/3. hrsz.-ú ingatlant. 220

Next

/
Oldalképek
Tartalom