Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A jogszavatosság fizette. Ehhez képest arra a területre, amelyet az alperes nem tudott a felperes birtokába adni, a tartozatlanul fizetett bérleti díj visszajár. A felperes azt a területmértéket, amelyet az alperes a bérleti szerződés alapján használatra nem adott át, 1410 nr-ben jelölte meg. A felperes ezen állításának bizonyítására egy kitűzési vázrajzot csatolt. Ezen kitűzési vázrajz alapján azonban a felperes használatába nem adott földrészlet nagysága egyértelműen nem állapítható meg. Enélkül viszont az sem tisztázható, hogy a szerződés alapján kifizetett bérleti díjból a felperes jogszerűen milyen összegű visszatérítést igényelhet. Ami pedig a felperes kártérítési igényét illeti, a következőkből kell kiindulni. Az adásvételi szerződéssel a felperes az alperes által átruházott teljes földterületre tulajdonjogot szerzett. Való az, hogy a megvásárolt földterület egy részét a húsüzem birtokolja. A Ptk. 370. §-ának (1) bekezdése szerint ha harmadik személynek a dolgon olyan joga áll fenn, amely a vevő tulajdonjogát korlátozza, a vevő megfelelő határidő kitűzésével tehermentesítést követelhet, és a tehermentesítésig megtagadhatja az ehhez szükséges összeg megfizetését. A (2) bekezdésnek megfelelően a határidő eredménytelen eltelte után a vevő a dolgot az így rendelkezésre álló összegből vagy egyébként az eladó költségére tehermentesítheti. A (3) bekezdés pedig kimondja, hogy ha a tehermentesítés lehetetlen, vagy aránytalan költséggel járna, a vevő a szerződéstől elállhat és kártérítést követelhet, vagy a teher átvállalása fejében a vételár megfelelő csök217