Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A jogszavatosság donukban lévő illetőségeket, illetve a per eredményeként tulajdonukba kerülő ingatlant a per jogerős befejezése után eladják a vevőnek 240 000 forint vételárért, s a felperes e feltételekkel kötelezettséget vállalt az ingatlan megvásárlására. Az előszerződés alapján a felperes a vételárból 200 000 forintot az alpereseknek megfizetett. A megyei bíróság az 1990. augusztus 15. napján kelt ítéletével az alperesek és tulajdonostársaik között fennálló közös tulajdont természetben megosztással megszüntette, a perbeli ingatlant az alperesek tulajdonába adta, és nevezetteket összesen 300 000 forint értékkülönbözet megfizetésére kötelezte. Megkereste a földhivatalt a tulajdoni változások bejegyzése végett azzal, hogy az alperesek tulajdonjoga csak az értékkülönbözet megfizetésének igazolását követően jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba. A felperes keresetében elsődlegesen azt kérte, hogy a bíróság az 1983. szeptember 5. napján kelt adásvételi szerződés alapján a felperes tulajdonjogát „jegyeztesse be" az ingatlan-nyilvántartásba; másodlagosan pedig az 1986. szeptember 9-én kelt előszerződésben meghatározott feltételekkel az adásvételi szerződés létrehozását kérte. Az alperesek ellenkérelme mindkét kereseti kérelem elutasítására irányult. A bíróság jogerős ítéletében a felek között az adásvételi szerződést 960 000 forint összegben meghatározott vételár mellett hozta létre, s kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alpereseknek 760 000 forint hátralékos vételárat; ezt meghaladóan a keresetet elutasította. 203