Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A felek jogai és kötelezettségei 20 000 vételárhátralékot legkésőbb 1978. decem­ber 3 l-ig kifizetik. A Ptk. 368. §-ának (1) bekezdésében foglalt ren­delkezés szerint az eladó a tulajdonjogot a szerző­dés megkötésekor írásban és legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntarthatja. Ilyen esetben tehát a vevőnek csak várománya van arra, hogy a teljes vételár kifizetésével egyidejűleg tulajdonjo­got szerezzen, ennek megtörténtéig azonban tulaj­donjogot nem szerez. Mindaddig tehát, amíg az in­gatlan-nyilvántartásból nem törlik a tulajdonjog fenntartására vonatkozó bejegyzést, illetőleg az el­adó megnyilatkoztatása nélkül az ingatlant vagy az illetőséget nem lehet hagyatékként az örökösöknek átadni. A Ptk. 681. §-a (1) bekezdésének rendelkezése szerint ha alaposan fel lehet tenni, hogy ismeretlen hagyatéki tartozások vannak, az örökös kérheti, hogy a közjegyző hívja fel a hagyatéki hitelezőket követeléseik bejelentésére. Minthogy az adott ügy­ben ilyen adatok felmerültek, a 6/1958. (VIII. 4.) IM sz. rendelet (He.) 52. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel erről a közjegyzőnek az érdekelt örö­köst tájékoztatnia kellett volna. Ennek a jogszabály­nak az értelmében ugyanis a közjegyző köteles a feleknek a felmerülő jogi kérdésekben útbaigazí­tást adni, és gondoskodni arról, hogy a felek a tár­gyaláson nyilatkozataikat azok jogkövetkezményei­nek teljes ismeretében tegyék meg. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján az állami közjegyző végzését hatályon kívül helyezte, még­pedig az eljárási jogszabálysértésre figyelemmel 176

Next

/
Oldalképek
Tartalom