Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A felek jogai és kötelezettségei A tulajdonjog fenntartásával eladott ingatlant az eladó megnyilatkoztatása, illetőleg a jogának az ingatlan-nyilvántartásból való törlése nélkül nem lehet hagyatékként az örökösnek átadni. A K.-n 1978. február 18-án meghalt K. L. örökhagyó után törvényes állagöröklésre négy gyermeke jogosult. Az özvegyi haszonélvezeti jog örököse az örökhagyót túlélő házastársa. A hagyatéki eljárás során az örökhagyó túlélő házastársa becsatolta az örökhagyó által 1976. május 22-én alkotott írásbeli magánvégrendeletet, amelynek lényege szerint az örökhagyó úgy rendelkezett, hogy a Cs. községben levő 1/2 telekilletőségét a rajta levő építőanyagokkal a túlélő házastársa örökölje, s ő örökölje minden ingó és ingatlan vagyonának a haszonélvezetét. A hagyatéki eljárás adatai szerint a végrendeletben említett cs.-i telekilletőség az örökhagyó halálakor már nem volt az örökhagyó tulajdonában, mert ezt a telket az örökhagyó és a túlélő házastársa eladták, s a k.-i 279. sz. tulajdoni lapon 187. hrsz. alatt felvett lakóházat vásárolták. A hagyatéki eljárás során az örökösök kijelentették, hogy a végrendeletet nem kívánják érvényesíteni. Az állagörökösök nem ismerték el a K. A. né K. P.-tól járó 37 500 forint követelést, s kérték, hogy ezt a közjegyző a hagyatékba ne vegye fel. Az örökhagyó túlélő házastársa bejelentette, hogy az örökhagyóval közösen B. S. javára 15 300 forint és annak kamatai, továbbá ugyancsak B. S. javára 13 000 forint tartozásuk áll fenn. Hivatkozott 174