Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A felek jogai és kötelezettségei gálati kérelemmel. Álláspontja szerint a perben eljárt bíróságok jogszabályt sértettek, amikor figyelmen kívül hagyták a felperesek keresete megítélésénél a Ptk. 4. §-ának (4) bekezdésében írt rendelkezést, amely szerint aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a másik fél felróható magatartására nem hivatkozhat. A per során ugyanis megállapítást nyert, hogy az alperes a felpereseket arról tájékoztatta, hogy az épületben un. aquapol berendezést helyezett el, és arról is, hogy a vizesedés elhárítása érdekében került sor annak elhelyezésére. Az ingatlan megtekintésekor a felperesek tapasztalhatták és tapasztalták is, hogy az ingatlan mögött vízelvezetés céljából árok készült. Ilyen helyzetben a felpereseknek a vételt megelőzően szakember igénybevételével kellett volna meggyőződniük a vizesedés okáról, annak mértékéről. Az ugyanis köztudomású, hogy csak a szigetelési probléma okozhatja a ház vizesedését. Az pedig nyilvánvaló, hogy amennyiben valaki vizesedés elhárítására berendezést szerez be, akkor ott a vizesedés valóban fennáll. Ezért a felperesek alaptalanul hivatkoztak arra, hogy a hibát nem ismerték. A hibajelenségről az említett berendezés, illetve a vizesárok megléte miatt tudniuk kellett, sőt a perben eljárt bíróságnak a Ptk. 305. §-ának (3) bekezdésében írt rendelkezést kellett volna alkalmazni és megállapítani, hogy az alperes a szavatossági felelősség alól mentesült. A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték. A Legfelsőbb Bíróság az alperes felülvizsgálati kérelmét a peres felek hozzájáruló nyilatkozata 156