Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel Az ítélet indokolása szerint a Ptk. 365. §-ának (3) bekezdése értelmében ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. A Ptk. 217. §-ának (1) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy az alakiság megsértésével kötött szerződés semmis. A felperes tehát követelését semmis szerződésre alapította. Nem alapos a jogalap nélküli gazdagodásra történt hivatkozás sem, mert a Ptk. 361. §-ának alkalmazásáról a jelen esetben nem lehet szó. Kötelmi jogcímen a felperes követelhetné az alperesek fennálló tartozását, ezt a tartozást az alperesek elismerték, annak megfizetéséről a bíróság azonban nem rendelkezett, mert ez külön per tárgya lehet. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Fellebbezésének indokolása szerint az alpereseknek fejenként kifizetett 8000 forintot és annak a kifizetésétől járó kamatát a bíróságnak akkor is vissza kellett volna ítélnie, ha egyébként az volt az álláspontja, hogy az alpereseknek kisajátítási kártalanításként kifizetett összeget nem követelheti. A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet helybenhagyta. A másodfokú ítélet indokolása szerint a felperes a kereset jogcímeként tévesen hivatkozott a jogalap nélküli gazdagodásra. A felperes követelésének jogcíme ugyanis az, hogy az alperesek örökrészét annak idején megváltotta, és ezért a kisajátítási kártalanítási összeg nem az alpereseket, hanem őt illeti meg. Ilyen címen azonban az alperesekkel szemben eredményesen nem léphet fel. Ez az igény ugyanis tulajdoni igény, a felperes viszont nem tulajdonos. A kártalanítási összeg reájuk eső részét 122