Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel megtérítési igényről való lemondása viszont nyilvánvalóan következik abból, hogy valamennyi későbbi szerződésről tudomása volt, és azok tartalmát nem kifogásolta. Mindezek figyelembevételével tehát a felperes kereseti kérelmei alaptalanok. A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése és a keresete szerinti döntés meghozatala végett - a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Nem vitatta, hogy az 1960. augusztus 16-án kötött szerződés ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre nem alkalmas. Fenntartotta viszont azt a jogi álláspontját, miszerint az átruházott ingatlanilletőség tulajdonjogát e szerződéssel ingatlan-nyilvántartáson kívül „megszerezte", s ennélfogva a későbbi ajándékozási szerződések semmisek. Végül arra is hivatkozott, hogy a K. I.-néval kötött adásvételi szerződés tárgya valójában nem 1/4, hanem 3/8 ingatlanilletőség volt. Az I. r. alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte - a II.-IV. r. alperesek felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Jogerős ítéletében a bíróság helyesen állapította meg a tényállást, és mindenben helytálló az arra alapított érdemi döntése is. A Ptk. 365. §-ának (3) bekezdése ugyanis az ingatlan adásvételének érvényességét a szerződés írásba foglalásához köti, a szerződés pedig akkor tekinthető írásba foglaltnak, ha annak lényeges tartalma az okiratból megállapítható [Ptk. 218. § (1) bekezdés]. Az adott esetben az 1960-ban kötött adásvételi szerződés tartalmúból a vevő személye egyértelműen nem tűnik ki, ezért a szerződés írásba foglaltnak sem tekinthető, 113