Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel tői, a másik szerződéssel pedig az alperes vásárolta meg a felperestől az értékesítésre nem került riasztókészülékeket; nincs szó tehát a visszavásárlás jogának kikötéséről, amihez a Ptk. 374. §-ának(l) bekezdése értelmében írásba foglalás szükséges. Az utóbbi adásvételi szerződés alapján a felperes keresete megalapozott. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezett; kérte az ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását. Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy nem jött létre olyan adásvételi szerződés, amellyel a felperestől az értékesítésre nem került riasztókészülékeket megvásárolta; a marasztalást a felperes sem ezen az alapon kérte. Az alperes előadta, hogy a felperessel nem kötött bizományi szerződést, mert a felperes a riasztókészülékekre tulajdont szerzett, és azok árát kifizette; egyébként is - álláspontja szerint - bizományi szerződést csak írásban lehet kötni. Egy adásvételi szerződést kötöttek, amellyel a felperes vásárolta meg a riasztókészülékeket az alperestől, s mivel a felperes a visszavásárlás jogát nem kötötte ki, keresete megalapozatlan. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Előadta, hogy létrejött az adásvételi szerződés is, amellyel az alperes megvásárolta a felperesnél visszamaradt riasztókészülékeket. Keresete azonban bizományi szerződés jogcímén is megalapozott, mivel ilyen típusú szerződés nem csak írásban köthető. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság széles körű bizonyítási el9