Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A felek jogai és kötelezettségei A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét az alperes fellebbezése folytán hatályon kívül helyezte és a bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Elfogadta ítélkezése alapjául az elsó'fokú bíróságnak azt a ténymegállapítását, amely szerint a 100 db. fúrógép szerződéses határidőre elkészült. Kötelezetti késedelemről (Ptk. 298. §) tehát nem lehet szó és ebből következően az alperes sem élhetett a Ptk. 300. §-ának (1) bekezdése szerinti, a kötelezett késedelme miatt bekövetkezett érdekmúlásra alapított elállással. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta azt, hogy vállalkozási szerződések esetében a megrendelőt elállási jog illeti meg. A Ptk. 395. §-ának (1) bekezdése kimondja: „a megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat, köteles azonban a vállalkozó kárát megtéríteni". A törvény szövegben szereplő bármikor kifejezést úgy kell értelmezni, hogy a megrendelő az elállási jogát mindaddig gyakorolhatja, amíg a szolgáltatás szerződésszerű teljesítése meg nem történt. Erről pedig csak akkor lehet szó, ha a megrendelő a dolgot, a szolgáltatást teljesítésként át is vette. A perbeli esetben ez nem történt meg, így az alperes jogszerűen élhetett elállási jogával. Az elállás a szerződést felbontja [Ptk. 320. § (1) bekezdés]. Az elsőfokú bíróság ítélete figyelmen kívül hagyva az alperes elállását, lényegében a már megszűnt szerződés teljesítését rendelte el, amire jogszabályi lehetőség nincs. Az alperes jogszerű elállása folytán a felperes nem terjeszthetett 91