Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A felek jogai és kötelezettségei A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság íté­letét - a fellebbezett részében - hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot ebben a keretben a per újabb tárgyalására és újabb határozathoza­talára utasította. A Ptk. az általános elállási jogot a megrendelő részére biztosítja [395. § (1) bek.] ez a vállalkozót nem illeti meg. A vállalkozó csak kivételesen, a Ptk. 392. §-ának (3) bekezdésében és a 393. §-ának (2) bekezdésében írt feltételek fennállása esetén állhat el a szerződéstől. A Ptk. utóbb hivatkozott rendelkezése alapján ­amely rendelkezésre a felperes a keresetet alapí­totta - a vállalkozó a munka megkezdését mindad­dig megtagadhatja, amíg a megrendelő nem tesz eleget munkaterület-szolgáltatási kötelezettségé­nek. Ezen a címen azonban a vállalkozó csak akkor állhat el a szerződéstől, ha a megrendelő e kötelezettségének a vállalkozó által megszabott, megfelelő határidőn belül eleget nem tesz. Nincs tisztázva, hogy az adott esetben a felperes a munkaterület-szolgáltatásra szabott-e az alperes részére megfelelő határidőt. Az alperes ezt tagad­ta, a felperes viszont a fellebbezési tárgyaláson ki­látásba helyezte az előbbiek bizonyítását. Az elál­lásjogszerűsége és erre tekintettel a felperes köve­telésének megalapozottsága kérdésében csak az előbbiek tisztázása után lehet dönteni. Amennyi­ben ugyanis a felperes a munkaterület szolgáltatá­sára nem szabott megfelelő határidőt, a szerződés­től való elállása jogszerűtlen, arra semmilyen igény nem alapítható (LB. Gf. IV. 31. 648/1990. sz.). 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom