Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A felek jogai és kötelezettségei értői Bizottságnak (ÉSZB). A bizottság a terveket engedélyezésre nem javasolta, arra azonban fel­hívta a figyelmet, hogy az építtetőnek joga van a bizottság által nem javasolt tervek alapján is épí­tési engedélyt kérni. A felperes ezt követően eljárt az építési ható­ságnál, ahol azt a tájékoztatást kapta, hogy a ter­vekre az engedély kiadható. Ezért a terveket átad­ta az alperesnek az engedélyezési eljárás lefoly­tatása végett. Az alperes a terveket nem mutatta be engedé­lyezésre, hanem új terveket készítetett és azokra szerezte be az építési engedélyt. A felperes vállal­kozói díj iránti igényének teljesítésétől az alperes elzárkózott. A felperes keresetében tervezési díja és annak késedelemi kamata megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Arra hivatkozott, hogy a felperes nem az utasításainak megfelelő tervet készítette el. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította; határozatának indokolása szerint a felperesnek figyelmeztetnie kellett volna az alperest arra, hogy elképzelései alapján kialakítandó épület nem szép, nem kellően igényes és az engedély beszerzése nehézségekbe ütközik. Mivel a felperes a kötele­zettségét elmulasztotta és az ÉSZB a tervek alap­ján építési engedély kiadását nem javasolta, továb­bá, mert a beszerzett szakértői vélemény szerint a tervekre az alperes engedélyt nem kaphatott volna a keresetet elutasította. 72

Next

/
Oldalképek
Tartalom