Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A vállalkozás általános szabályai tette, hogy a felek között a Ptk. 389. §-ában szabályozott vállalkozási szerződés jött létre. A felperes a szerződésnek megfelelően teljesített, a megrendelt nyomdai termékeket előállította és szállította. A felperes teljesítése folytán az alperest díjfizetési kötelezettség terheli, tehát köteles - az összegében egyébként nem vitás - számlaösszeget mint vállalkozói díjat a felperesnek megfizetni. Az alperes nem vagyoni kárigénye tekintetében kifejtette, hogy a nem vagyoni kárpótlás fizetésének a feltételei nem állnak fenn, mert az alperes nem bizonyította, hogy a felperes nem vitás késedelmei valóban hátrányos következményekkel jártak. Az alperes fellebbezése folytán a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélet indokolása szerint az alperesnek a nem vagyoni kárigényre vonatkozó beszámítási kifogása tárgyában azt kellett bizonyítania, hogy a felperes sérelmezett magatartása a gazdasági forgalomban való részvételét hátrányosan befolyásolta. A szerződő fél sorozatos késedelme vagy egyéb szerződésszegő magatartása ugyanis alkalmas lehet arra, hogy a vele üzleti kapcsolatban lévő megrendelő üzleti hírnevét rontsa, a gazdasági forgalomban való részvételét hátrányosan befolyásolja, s ez alapul szolgálhat a nem vagyoni kártérítés fizetésére. Az adott esetben azonban bár a felperes ismétlődő késedelme nem volt vitatott - nem állnak rendelkezésre olyan adatok amelyekből az alperes gazdasági hátrányára lehetne következtetni. Az alperes nem bizonyította, hogy a 40