Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A vállalkozás általános szabályai szerződést kötött a felperessel, akinek viszont sem vállalkozói engedélye, sem fűrészgép kezeléséhez szükséges szakvizsgája nem volt. Miután a felperesjogosítvánnyal nem rendelkezett, ezért a másodfokú bíróság álláspontja szerint a felek által kötött alvállalkozói szerződés jogszabályba ütközik és a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése értelmében semmis; a Ptk. 237. §-ának (1) bekezdése alapján pedig érvénytelen szerződés alapján a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit módosított indokok alapján hatályában fenntartotta. A szerződés érvényességének az elbírálásánál ma is időszerű a Kúria 53. számú jogegységi döntvényében kifejezésre jutott álláspont, amely szerint: „Ha bizonyos ügyletekkel való foglalkozást jogszabály hatósági jogosítványhoz iparigazolványhoz, iparendedélyhez vagy másnemű hatósági engedélyhez köt, akkor az a körülmény, hogy az ügyletet - esetleg iparszerűen űzött foglalkozás körében - olyan személy kötötte, aki az említett hatósági engedéllyel nem rendelkezik, magának az ügyletnek érvényességét nem érinti, kivéve, ha a jogszabály az ügyletet kifejezetten semmisnek nyilvánítja, vagy ha az ügylet tartalma más jogszabályba vagy a jóerkölcsbe ütközik, vagy ha a magánjog szabályai szerint megtámadható". Az ipargyakorlásra vonatkozó jogszabályok értelmezése alapján kell tehát megállapítani, hogy a jogszabály jogosítvány hiányában a szerződést megakarta-e fosztani ügyleti hatályától is. A hatá21