Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

Az építési szerződés tott az alperesek ellen. A bíróság szakértői bizonyítás alapján hozott ítéletében többek között megállapította, hogy az épület vízelvezetése és az alagsori vízvétel és vízelvezetés hiányos, ezért a hibák kijavítására kötelezte a kivitelezőt. A másodfokú bíróság fellebbezés folytán hozott határozatával az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatva, az utóbbi hibák megszüntetéséhez tervdokumentáció szolgáltatására kötelezte a tervezőt, a felperes építtetőt pedig arra, hogy a kijavítási tervdokumentációt a kivitelező részére szolgáltassa. A kivitelező javítási kötelezettségének az ítéletben megállapított határidőben nem tett eleget, ezért a felperes a keresetében megjelölt költségvetési érték alapulvételével késedelmi kötbér megfizetésére kérte kötelezni az I. r. alperest. Utóbb a keresetét a tervezőre is kiterjesztette, mert az I. r. alperes azzal védekezett, hogy a kijavítási tervek kivitelezésre alkalmatlanok. Az I. r. alperes közreműködője a II. r. alperes ellen érvényesített kijavítás iránti igényt, mert a vízelvezetési munkákat a közreműködőjének kell elvégeznie. Az elsőfokú bíróság a vitatott tervdokumentáció vizsgálatára szakértői bizonyítást rendelt el, majd annak alapján hozott ítéletében mind a felperesnek az I. és a III. r. alperesek elleni, mind az I. r. alperesnek a II. r. alperes elleni keresetét elutasította. A szakértő és a tervező egybehangzó nyilatkozatai alapján megállapította, hogy az építési engedélyezésre vonatkozó jelenlegi jogszabály szerint a kijavítás kivitelezéséhez hatósági engedély nem szük152