Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A vállalkozás általános szabályai Előfordul olyan eset, hogy a jogosult a vállalkozó által megtagadott kijavítást nem végzi vagy nem végezteti el azonnal, hanem későbbi időpontban kívánja elvégezni. (Pl. a hibás tapétát csak egy év múlva kívánja kijavítatni olymódon, hogy az egész helyiséget újra tapétáztatja. Más esetben hasonló elgondolásból indul ki a jogosult burkolatcserénél, festés, mázolás stb. javítással kapcsolatban). Sok esetben a jogosult nem rendelkezik megfelelő fedezettel arra, hogy a kijavítást mással elvégeztesse. Ilyenkor a kötelezettek a kijavítás költségét követelő jogosulttal szemben arra hivatkoznak, hogy a kijavítás, illetve kijavíttatás elvégzése hiányában a követelés még nem vált esedékessé és a jogosult csak árleszállítási igényt érvényesíthet, de nincs lehetőség arra, hogy a javítás költségét követelje. A fentiekben leírt és ahhoz hasonló vitás esetekben a következőket kell figyelembe venni. Az árleszállítás alapja a szolgáltatás ellenértéke, kivéve azt az esetet, ha a szolgáltatás osztható, vagy a hiba a szolgáltatás egészének rendeltetésszerű használatát nem akadályozza. Például lakóépület esetében ha egy lakás hibás, úgy csak ennek értéke, az épület vagy a lakás egy részének használhatatlansága esetében, a rész értékét lehet a díjleszállítás alapjaként figyelembe venni. Az árleszállítás alapjának megállapításánál nem az igény érvényesítésekor hatályos árakból vagy forgalmi értékből, hanem a felek által a szerződésben meghatározott ellenszolgáltatásból kell 13