Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A felek jogai és kötelezettségei egyikén is tulajdonjogot szerzett, mert annak igazolására az általa hivatkozott jegyzőkönyvben foglaltak nem alkalmasak. A bíróság álláspontja szerint az alperesnek a felperes felé fennálló díjkövetelése biztosítékául visszatartott gép a követelést megalapozó ítélet ellenére nem került az alperes tulajdonába, hanem a felszámolás közzétételéig csupán zálogjog illethette meg. A felszámolás közzétételét követően azonban az alperes a felszámolási eljárásban érvényesítheti igényét; ez okból az alperes mindkét gép kiadására köteles. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az iratokhoz csatolt jegyzőkönyv szerint a felek között a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt folyamatban lévő per jogerős befejezéséig a gép az alperes birtokában marad, és az alperes esetleges pernyertessége esetén a gép követelése kielégítésének alapját képezi. Az említett perben egyébként a bíróság az alperes javára a felperest 958 400 forint vállalkozói díj megfizetésére kötelezte. A feleknek ez a megállapodása nem keletkeztet az alperes számára tulajdonjogot és a megállapodás nem is értelmezhető másként, mint ahogy azt a szerződésben megfogalmazott szavak általánosan elfogadott és használt értelme jelent; vagyis zálogjogot, amelynél a zálogtárgyból való kielégítés bírósági határozat alapján végrehajtás útján történhet. A Ptk. 397. §-ának (2) bekezdése visszautal a zálogjogra, amely a zálogtárgyból való kielégítéssel kapcsolatos fenti rendelkezést tartalmazza. 118