Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A vállalkozás általános szabályai leg a felek között létesített jogviszony, utólagos események (így a felelősségi rendszer funkcióba lépése) visszahatnak a már foganatba ment jogügyletekre, azok rendszerinti hatásait feloldják. Ez történik a hibás teljesítés esetén is. A Ptk. 306. §-a szerint érvényesíthető szavatossági igények keretében - ha ennek törvényi előfeltételei fennállnak - a jogosult elállhat a szerződéstől és ennek folytán követelheti az ellenszolgáltatás viszszatérítését. Ezzel kapcsolatban merült fel a kérdés, hogy az időközi árváltozás hogyan hat ki ennek a követelésnek az összegszerűségére. A Ptk. több rendelkezésében kifejezésre jutott jogelvből [201. § (2) bek., 319. § (3) bek.] az az értelmezés következik, hogy a szavatossági jog érvényesítésén alapuló követelés tekintetében bármelyik árformában - a szerződésnek megfelelően a teljesítéskor fizetett, vagyis a szolgáltatásért kapott ellenszolgáltatás (ár, illetve díj) összegét kell alapul venni. Ugyanakkor azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy - a Ptk. 310. §-a szerint - a jogosult a szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti. A szerződésszegő fél ugyanis kártérítési felelősséggel is tartozik, kivéve ha bizonyítja, hogy a szerződés teljesítése érdekében úgy járt el, ahogy az a gazdálkodó szervezettől az adott helyzetben általában elvárható Ha tehát a hibás teljesítés miatt a megrendelő jogszerűen elállt a szerződéstől és a vételárat részére vissza kell téríteni, ez azt az összeget jelenti, 10