Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A felek jogai és kötelezettségei a vállalkozó részére a szolgáltatás ellenértékét, hogy a megrendelő fizetési kötelezettsége a szerződés alapján áll fenn minden olyan esetben, amikor a felek a szerződés megkötésekor nem láthatták előre, hogy a teljesítés során további szolgáltatás válik szükségessé. Előfordul, hogy a bíróság a jogalap nélküli gazdagodás szabályait alkalmazza. Szükséges tehát, hogy a Legfelsőbb Bíróság elvi döntéssel gondoskodjék az ítélkezési gyakorlat egységéről. a) A szerződés tartalmát - természetesen a törvényes keretek között - a felek szabadon állapíthatják meg [Ptk. 200. § (1) bek.]. A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre [Ptk. 205. § (1) bek.]. A szerződés elsődleges joghatása az, hogy kötelezettség keletkezik belőle a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére (Ptk. 198. §). E rendelkezésekből az is következik, hogy a szerződésből eredő jogviták eldöntésénél elsősorban a felek megállapodását kell figyelembe venni, minthogy mindegyik felet köti a szerződési nyilatkozata. A Ptk. 277. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy azt rendeltetésének, illetőleg a szerződésben kikötött vagy egyébként a szerződéskötéskor a kötelezett által ismert célnak megfelelően lehessen felhasználni. A teljesítésnek ezt az alapvető szabályát kell figyelembe venni a vállalkozási szerződés tel108