Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A felek jogai és kötelezettségei Utalt a Ptk. 395. §-ának (1) bekezdésére, miszerint a megrendelő a szerződéstől bármikor jogosult elállni. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az alperes a felülvizsgálati kérelmét lényegében arra alapította, hogy a felperesek teljesítése olyan nagy mértékben hibás volt, hogy emiatt a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt és jogosult volt a Ptk. 306. § (3) bekezdése alapján a szerződéstől elállni. Mivel már a munka végzése során arra következtetett, hogy a felperesek teljesítése hibás lesz, ezért a Ptk. 395. § (4) bekezdése értelmében gyakorolta elállási jogát a munka befejezése előtt. A fenti jogszabályhelyek értelmében a szerződésszegésre alapított elállás jogával a megrendelő csak végső esetben és akkor élhet, ha a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt, mert a hiba kijavítását a kötelezett nem vállalja, vagy a hiba rövid idő alatt a megrendelő érdekeinek sérelme nélkül, illetve értékcsökkenés nélkül nem javítható. A Ptk. 395. § (4) bekezdése szerinti elállási jog gyakorlása előtt a megrendelő köteles a hiba kijavítására megfelelő határidőt tűzni, és csak ennek sikertelen eltelte után gyakorolhatja hibás teljesítésből eredő elállási jogát. A per adatai szerint az alperes anélkül szállította el a gépjárművet, hogy ellenőrizte volna a javítás minőségét és annak ellenére nem vitte vissza a gépkocsit javításra, hogy a felperes vállalta volna a további munkavégzést. Ezért jogszerűen nem gyakorolhatja a Ptk. 395. § (4) bekez101