Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

Diagnosztika pontjából nincs szükség a felülvizsgálati kérelem­ben írt további orvosi szakkérdések vizsgálatára. (Legfelsőbb Bíróság Pfv. III. 23 423/1995. sz.) Diagnosztikai tévedés folytán bekövetkezett haláleset következményei Az I. és II. r. felperesek házastársak. Az akkor 26 éves I. r. felperes első gyermekét várta, válasz­tott orvosa az alperes kórházban működött. Bár az I. r. felperes veszélyeztetett terhes volt, terhessége végül is zavartalanul telt el. Az 1. r. felperes tekin­tetében az utolsó ultrahang-vizsgálatot 19.. április 16-án végezték, vagyis a terhesség 38. hetében. Ekkor a magzat koponyaméreteként 93 mm került megállapításra. Az I. r. felperes 19.. május 12-én 0 óra 10 perckor került felvételre az alperes kórházba. A felvételkor az 1. r. felperesnek már kb. két órája voltak rendsze­res fájásai, melyek a felvételkor öt percenként je­lentkeztek. A szülészeti kórlap szerint 6 órakor spontán burokrepedés történt, bő, tiszta magzatvíz ömlött el. Ugyanakkor rendszertelen és renyhe méhtevékenységet és egyujjnyi méhszájtágulatot rögzítettek. 8 óra 15 perckor - mivel a méhtevé­kenység nem rendeződött - fájáserősítő Oxytocinos infúzió alkalmazását kezdték meg. 10 órakor már rendszeres méhtevékenységet, három ujjnyira tágült méhszájat, valamint tiszta magzatvíz szivárgását ál­lapították meg. Ugyanez került rögzítésre 12 órakor is. A 14 órakor tett bejegyzés szerint az Oxytocinos infúzió adagolását fokozták rendszeres méhtevé­92

Next

/
Oldalképek
Tartalom