Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

Diagnosztika enyhébb lefolyású lett volna. Tényállásai alátámasztására előzetes igazságügyi orvosszakértői véleményt csatolt, és újabb szakértői vélemény beszerzését kérte. A felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság nem találta alaposnak. Az adott esetben a bíróságok a tényállási a jogvita eldöntéséhez szükséges mértékben felderítették, és a rendelkezésre álló bizonyítékok - közöttük kiemelten a felperes orvosi dokumentumai, valamint a beszerzett szakértői vélemény - alapján megalapozottan következtettek arra, hogy az alperes orvosai olyan mulasztást nem követtek el, amely az alperes kártérítési felelősségének megállapításául alapul szolgálhatna. A felülvizsgálati eljárás rendkívüli perorvoslati jellegéből következően a Legfelsőbb Bíróságnak a per anyagává tett iratok adatai alapján kell megítélnie, hogy a megtámadott határozat jogszabálysértő-e. Az adott esetben ez nem állapítható meg, mert a szakvélemény nem hiányos, nem homályos, nem áll ellentétben a bizonyítás egyéb anyagával, következésképpen megalapozatlanság és így jogszabálysértés nem állapítható meg. Az a tény, hogy a jogerős ítélet meghozatalát követően a felperes felkérésére készített és a felülvizsgálati kérelemhez csatolt szakvélemény az alperes orvosainak mulasztását véleményezi, a korábban kifejtettek értelmében nem alap a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére. A felperesek a perben vitatták ugyan a szakvélemény ténymegállapításait, de a másodfokú bíróság kifejezett fel-