Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)
Bőrgyógyászat tiltakozása ellenére szedették vele. Bőrelváltozása miatt a mozgásszervi betegségére jótékonyan haló fürdőkezelést nem vehet igénybe, és pszichés károsodás is érte. A bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. A rendelkezésre álló bizonyítékok - közöttük kiemelten az ETT felülvéleménye - alapján megállapította, hogy az alperes részéről a kezelés során sem gyógyszertúladagolás, sem diagnosztikai tévedés nem történt, ezért a kártérítés feltéleleinek hiányában az alperes nem marasztalható. A jogerős ítélet felülvizsgálatát a felperes kérte, amelyet a Legfelsőbb Bíróság nem talált alaposnak. Ítélete indokolásában rámutatott: az adott esetben a bíróságok a tényállást a jogvita eldöntéséhez szükséges mértékben felderítették, és érdemben helyes ítéletet hoztak. A perben rendelkezésre álló bizonyítékok - így elsősorban az orvosszakértői vélemények - okszerű mérlegelésével helyesen állapították meg a bíróságok, hogy a felperes gyógykezelése során az alperes részéről sem gyógyszertííladagolás, sem diagnosztikai tévedés nem történt. Nem állapítható meg, hogy a felperes bőrbetegségét mi okozta, a tünetek megjelenésének idejéből is csak feltételezhető, hogy kiváltó oka az alperesnél alkalmazott gyógyszerek, illetőleg ezeknek a már korábban meglevő betegségére szedett gyógyszerekkel való kölcsönhatása folytán kialakult gyógyszerallergia lehetett, de okozhatta élelmiszer-adalékanyag, tartósítószer is. Az allergia kialakulásában a felperes szervezetének, egyéni adottságainak is nyilvánvalóan 79