Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

Belgyógyászat kerüli elfogadható szintre hozniuk, azonban comája nem változott, csak fájdalomingerekre reagált. Állapota fokozatosan romlott, melynek hátterében jobboldali tüdőgyulladás állhatott. A felperes édesanyja november 15-én keringési és légzési elégtelenség tünetei között meghalt. Mivel a felperes állította, hogy az alperesek orvosai nem részesítették szakszerű orvosi ellátásban az édesanyját, ezért államigazgatási eljárásra is sor került. A Budapesti IX. Rendőrkapitányság az államigazgatási eljárást megszüntette. A Rendőrkapitányság a határozatát orvosszakértői véleményre alapította, mely szerint a beteg gyógykezelése a szakma szabályai szerint történt. A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg: a néhai halálát mindkét kórház orvosainak a mulasztása okozta, és ezért kötelezze a bíróság az 1. r. és II. r. alperest 100 000 Ft temetési költség megfizetésére. A bíróság megállapította, hogy a felperes keresete alaptalan. A peres eljárás során a bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy az alperes kórházakkal munkaviszonyban álló orvosok a felperes édesanyját a szakma szabályai szerint megfelelő ellátásban részesítették-e. Az államigazgatási eljárás, valamint a per során beszerzett, egymással összhangban álló szakértői vélemények alapján a bíróság megállapította, hogy az alperesek orvosai által végzett gyógykezelés a szakma szabályainak megfelelő volt. jogellenes károkozás nem történt. A beteg élete a leggondosabb gyógykezelés ellenére sem 60