Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

Altatás A közbenső ítélet ellen az alperes által benyújtott fellebbezést a Legfelsőbb Bíróság nem találta alaposnak. Egyértelműen megállapítható, hogy az anya halálát az alperesnél az 19.. augusztus 28-án végzett császármetszéses szülés során történt altatás szövődményeként, a savas gyomortartalom belehelése következtében kialakult súlyos, kétoldali vérzéses tüdővizenyő okozta, amint azt az elsőfokú bíróság is helyesen megállapította. Az orvosi beavatkozás és a halál, így a felperesek kára között az okozati összefüggés fennáll, tehát az alperest terhelte a felelősség alóli kimentés annak bizonyításával, hogy alkalmazottja úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A beteg augusztus 28-án olyan tünetegyüttessel került az alperes kórházba, amelynek összetevői, ha egyenként nem is, de összességükben már a felvételkor feltétlenül indokolták az esetleges császármetszés javallatának felállítását akkor is, ha a szülő nőt nem a műtét elvégzése céljából, hanem a koraszülésre tekintettel szállították át az alpereshez. Mivel a császármetszéses műtét érzéstelenítésben végezhető, és a lehetséges érzéstelenítési módok közül az epidurális érzéstelenítésnek a személyi és tárgyi feltélelei az alperes kórházban hiányoztak, az alperes orvosának a beteg érkezésekor a relatív műtéti javallat felállításával egyidejűleg számolnia kellelt volna azzal, hogy az altatásos érzéstelenítési módra sor kerülhet. A bizonyítékokból megállapítható, hogy a savas gyomortartalom belélegzésének, tüdőbe való bejutá57