Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)
A kárért felelős személy szerint a felperesek fertőzöttsége és betegsége az alperes képviseletében eljárt kórház intézkedésének a következménye. A megállapított kártalanítási összeget az Eü. tv. végrehajtásáról szóló 16/1972. (ÍV. 29.) MT rendelet 12. §-ának (2) bekezdése értelmében az alperes a 12. § (1) bekezdése alapján képviselő kórház köteles megfizetni. A jogerős ítélet ellen az alperes képviselője nyújtott be felülvizsgálati kérelmei. Megítélése szerint jogszabályt sértett a jogerős ítélet, amikor a kórházat kötelezte a kártalanítás összegének megfizetésére. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet alaposnak találta. Az Eü. törvény rendelkezései az orvosi működéssel kapcsolatban több esetben írnak elő az állam terhére kártalanítást. Ha a közérdekű cél. ill. más személy életét szolgáló orvosi tevékenység káros következménnyel jár, annak kockázatát az államnak kell viselnie. Idetartozik az az eset is, amikor véradás során következett be a káros eredmény. Az Eü. tv. 53. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a károsultat az állam kártalanítja, a kártalanítás módjára és mértékérc pedig a 22. § (2) bekezdésében foglallak szerint a Ptk.-nak a kártérítésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Mivel az Eü. törvény az említett esetben az állam kártalanítási kötelezettségét írja elő, a felperesek helyesen indították meg a pert a Magyar Állam ellen. Az Eü. tv. 12. §-ának (1) bekezdése a károsult igényének érvényesítése iránt az állam ellen indí46